Instagram Facebook

Exhibitions

Zbyněk Baladrán: Érintkezési szabályok

Megnyitó: 2018. január 25, 18 óra

Megtekinthető: 2018. március 9-ig

Zbyněk Baladrán generációjának egyik legismertebb cseh képzőművésze (emellett kurátor, művészettörténész, archivista), műveit többek között a párizsi Centre Pompidou és a New York-i Museum of Modern Art is bemutatta. A Trapéz Galériában nyíló kiállításával a megismerhetetlen és feltárhatatlan, vagy csak töredékeiben megragadható valóság összefüggéseinek bemutatására tesz kísérletet, folyamatosan emlékeztetve e kísérlet lehetetlenségére.

A tudományos-fantasztikus művek világából inspirálódott, a komplex folyamatokat alapelemekre, műveleti egységekre bontó kiállítás az emberi kapcsolatrendszerek feltérképezésével foglalkozik. Komolyan, de iróniától sem mentesen, hiszen tudja, hogy a világ-magyarázatokat kínáló tudományos és vallási gondolkodás újra és újra nekifut hasonló kérdéseknek, de egyértelmű válaszok hiányában még mindig akad hely új értelmezéseknek.
A jelen egy minden lehetséges szcenáriót magába foglaló adatbázisból generált válasz, nincs véletlen és nincs váratlan, a lehetőségek számosak és nem végtelenek. Az összefüggések leírhatók, megszerkeszthetők és kiszámolhatók, de szerencsére, ez még nem akadályozza meg a valóságot abban, hogy tökéletesen más legyen.
A kiállításon bemutatott munkák különböző médiumokban és módokon, de a szubjektivitást adatokkal és algoritmusokkal felváltó, a jelent a jövő felől tekintő gondolkodás lenyomatai.

Az Automatizált szubjektum egy olyan jövőn túli helyzetet ír le, amelyben minden mindenhez kapcsolódva egy nagy közös egységbe épül; a szubjektum felolvad a mindent magába foglaló „mi”-ben. A látogatót mozgásra, a történet nélküli képfolyamba (képadatbázisba) belépésre késztető installáció nyomokat helyez egymás mellé: emberi és természeti beavatkozások lenyomatait, amelyekből egy érthető, de idegen, a tudományos fantasztikus könyvek világát idéző kozmikus táj rajzolódik ki.
A valóság megragadásának lehetetlensége és szükségszerűen töredékes mivolta átfogó értelmezések, világmagyarázatok sokaságát élteti. 

A kiállított diagramok (A dolgok lényegéről való viccek) hasonlóval próbálkoznak: újra nekiindulnak az összefüggések felvázolásának, miközben ezek egyszerűsítő, banális jellegét leplezik le. A diagramok – más esetekben is - azt ígérik, hogy komplex folyamatokat tesznek átláthatóvá, felvetésük komoly, hangjuk tudományos, miközben az is tudható, hogy a valóság újra csak kisiklik a leírására hadrendbe állított képletek között.


Egy anatómiai szemléltető ábra és egy képvers találkozásaként is olvasható az Egy elrabolt mondat története képekben című sorozat. A szóról szóra összeálló történet szerint egy mondat szavai, kilépve a jelentésképzésben betöltött alárendelt szerepükből megtestesülnek és autonómiát nyernek. A lázadó szavak az ábrákon elfoglalják a test tagjainak nevét, így közösséggé szerveződve a mondat-test válik a nyelv önszerveződésének kiindulópontjává. 


A kiállításon látható videó, a Minden hatalom hatalomtól mentes forrása a technológiába vetett bizalom megkérdőjelezése és egyben elkerülhetetlenségének állítása. Az adatbázisból kiválasztott kép - egy nemzetközi politikai vagy gazdasági tárgyalásokról ismert, a világot szimbolizáló tárgyalóasztal – a végtelenné növekvő képfolyamok jelentéséről és jelentőségéről szóló elmélkedés kiindulópontja. A szürreális narráció az érzékelés és az információ befogadásának természetéről fogalmaz meg állításokat és tesz fel kérdéseket: Az információk mennyiségének folyamatos növekedése jelenti-e vajon az igazsághoz való közelebb jutást,? És mi van akkor, ha nem beszélhetünk végtelenről, ha a képek, információk, adatok, száma előre meghatározott, a válaszok végesek?

A kiállítás a budapesti Cseh Centrum támogatásával valósult meg.